A tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár arra vállalkozott, hogy az elkövetkező másfél évben megismertesse a mesék és a mesélés világával... - a felnőtteket. Szakértő előadók tartanak előadásokat, beszélgetnek a közönséggel arról, hogy mi a mese, miért, mit és hogyan meséljünk.

Mese-Egyetem 2011. október 17.

2011-10-07 15:07 A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár szeretettel meghívja Önt a Mese-Egyetem következő előadására   2011. október 17-én 17 órára.   Az előadás címe: A mesélő mesélő   Előadó: Lackfi János költő, író, műfordító.

Mese-egyetem 2011. szeptember 8.

Kicsengettek a Mese-Egyetemen

2011-06-22 11:00

2011. május 19. 17 óra

2011. április 21. 17 óra

2011-04-13 9:35

A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár szeretettel meghívj Önt a Mese-Egyetem sorozat következő előadására.   Előadó: dr. Pompor Zoltán gyermekirodalom szakértő.   Az előadás címe:   A mesélés rituáléja   Helye: Gyermekkönyvtár olvasóterme. Ideje: 2011. április 21. 17.00 óra

2011. március 17. 17 óra

	A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár szeretettel meghívja Önt a "Mese-Egyetem" sorozat következő előadására. Előadó: Dr. Gombos Péter a Magyar Olvasástársaság alelnöke.   Az előadás címe:   Gyermekeink könyvespolca   helye: Gyermekkönyvtár olvasóterme ideje: 2011. március 17-én 17 óra.

2011. január 20. - Előadó: Dr.Gombos Péter

2011. január 20-án 17 órától lesz.

Előadó: Gombos Péter

Az előadás címe:

Mit meséljek?

A meseválasztás szempontjai

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Meghívó>>

Idesüss! Legyél te is csupafül!

2011-01-17 0:47

Mese mindenkinek! A tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 15 előadásból álló sorozatának első három előadását az elmúlt évben hallhatták az érdeklődők.
A sorozat célja megismertetni a mesék és a mesélés világával a felnőtteket.
A mese-egyetem sorozat előadásai csütörtökönként hangzottak el, így lett a nevük Csupafül- Csütörtök.

Mi a mese? 
Képzeljék csak el, ha kiállítanánk a mese személyi igazolványát mennyi érdekes adat kerülne bele!
Ezt tekintve az első előadótól Dr. Gombos Pétertől megtudhattuk, milyen régről eredeztetik a mesét. Hol találták az első írásos dokumentumot, kik mesélték, ki volt a hallgatóság. Miről mesélhettek 3000 évvel ezelőtt és ma?
Végig kísérhettük a mese útját, közben találkoztunk a testvérekkel, rokonokkal (monda, rege, legenda, mítosz). Számtalan ismert és ismeretlen gyűjtőről hallhattunk itthonról és külföldről.
Megtudtuk hogyan gyűjtöttek a Grimm testvérek és Benedek apó miként változtatta át a történeteket, hogy a gyerekek számára mesét varázsoljon.

Kovács Marianna felnőtteknek szóló horvát mesével indította előadását, melynek ízes nyelvezete, szófordulatai, csipkelődő humora a népmese világába röpítette a hallgatóságot.
A népmese szájról szájra szállt, a mesemondók hozzátettek, itt-ott elvettek belőle, mindig az alkalomhoz illően, ezért több változatban él.
Megismertük, felelevenítettük a népmese műfajait, pl.: állat-, tündér-, tréfás, hazugság mese, a népmese gyűjtőket és átdolgozókat- Kriza János, Arany László; Grimm testvérek; Erdélyi János, Ortutay Gyula.
Megtudtuk milyen a mese szerkezete és mitől szép.
A népmese a beszélt nyelv kultúrája. Megtanulhatunk belőle csodás elemeket, hangulatfestő, hangutánzó szavakat, szófordulatokat.
A mesemondó egy személyben alkotó és előadó, azaz a mesék újra alkotója

Miért kell a gyerekeknek a mese?

Mert
- esélyt ad az önazonosság kialakítására
- megoldást kínál az élet problémáira
- az egység, összetartozás élményét nyújtja
- megmutatja, hogy minden rendbe hozható

A népmesét használjuk terápiás, gyógyító mesének – mondta Pápes Éva, aki bevezetésként mesélt a Paloznakon létrehozott Meseterápia Központról.
A mese szimbólumairól, a szimbólumok vizsgálatairól és vizsgálóiról hallhattunk nagyon érdekes és értékes előadást.

A mese felépítése a rend világához tartozik, keverednek benne a köznapi és a természetfeletti személyek, dolgok és cselekedetek.
A mesehős – több próbatételen keresztül, titkos beavatás útján – a felbontott rend visszaállítására törekszik, mely különböző segítőkkel a mese végére sikerül.
Az előadás végén meseterápiás gyakorlaton vettünk részt. Ehhez a csillagszemű juhász mesét hívtuk segítségül. Először kedvenc mesefiguránkat választottuk meg, majd a segítőjét, aki lehetett mesebeli vagy valós személy, figura. Abban a pillanatban, hogy kiválasztottuk már mindenki a mesében élt. Egy jelenetet is választottunk magunknak. Természetesen minden választást egy kérdés előzött meg, amit a terapeuta, az előadó tett fel. Mi kedvenc mesefigurád?, Kit választanál?…, és minden választás után elmondtuk miért pont arra a személyre vagy jelenetre, esett a választás.
Nagyon sok érdekes, meglepő, rácsodálkozó és tovább gondoló, elemző választ adott a mese.
Kíváncsisággal vártuk a gyakorlatot és megtapasztalhattunk a mese gyógyító erejét.

Aki szeretné megtudni, miként válasszon mesét gyermekének, miért jó mesélni, és miért az a kedvenc meséje gyermekének és saját magának, amit választott, azt szeretettel várjuk a következő előadásokon.
További információk a városi Könyvtárban és honlapunkon intézmény találhatók.

Pöttöm Panna (Mennerné Papp Márta)

A lélekőrző mesélés – Mesékkel az olvasóvá válás felé

A tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár arra vállalkozott, hogy az elkövetkező másfél évben megismertesse a mesék és a mesélés világával... - a felnőtteket. Szakértő előadók tartanak előadásokat, beszélgetnek a közönséggel arról, hogy mi a mese, miért, mit és hogyan meséljünk. Reméljük, hogy azok, akik hónapról-hónapra ellátogatnak programjainkra, nem mennek haza üres kézzel. Azon munkálkodunk, hogy minden alkalomról néhány jó ötletet, mesét vagy töprengésre késztető gondolatot magukkal vigyenek a résztvevők, hogy beszélgetni kezdjünk a mesélésről, jó és szép gyermekkönyvekről, olvasóvá nevelésről és nevelődésről.

Rejtélyes dolog, hogyan lesz valakiből olvasó. Sokak szerint fontos a családi környezet: "Ha sok könyv veszi körül a gyereket, biztos, hogy maga is olvasó felnőtt lesz." Mások az iskolai olvasástanításban látják a megoldást: "Ha ügyes a tanító néni, és jó módszert használ, akkor nem lesz gondja a diáknak a betűzéssel." Akiknek a könyvtár volt az első kapcsolata a könyvekkel, azok a figyelmes könyvtáros kiváló könyvajánlásaira hívják fel a figyelmet. Azt gondolom, mindegyiküknek igazuk van, a magam részéről hozzátenném: kutatások bizonyítják, hogy akinek meséltek vagy mesét olvastak gyerekkorában, az nagyobb valószínűséggel fordul maga is a könyvek felé később - írja dr. Pompor Zoltán.

A mesék az emberi élet alapvető kérdéseire keresik a választ, a mesélő ember a közösség számára újra meg újra megfogalmazza ezeket az alapkérdéseket, hogy aztán a hallgatóság a maga módján, a lelkében, válaszoljon rájuk. A valóság és a fantázia elemeiből keveredő hagyományos és mai mesék segítenek eligazodni az élet útvesztőjében, a boldog mesei vég megnyugvással tölt el bennünket, bármennyi próbát is kell kiállnia a hősnek, ha bátor és a szíve tiszta, akkor legyőzheti és a gonoszt, és elnyerheti jutalmát.

A mese a komoly tartalom mellett azonban remek szórakozás is: a mesélő és a mesehallgató közös vándorútja a képzelet birodalmában. Családi körben olvasni, mesélni mesét mindig különleges, meghitt pillanat: szülő és gyermek közös kalandja a már jól ismert vagy a még ismeretlen mesevilágban. Aki már egyszer megtapasztalta a mesélés varázsát, biztos, hogy újra meg újra vágyik erre a közösségre.

Persze mesélni nem könnyű, nem mindenki tud ösztönösen mesét mondani, abban viszont biztos vagyok, hogy sokan vagyunk olyanok, akik felnőtt fejjel sem felejtettük el, milyen volt gyermeknek lenni. A meséléshez vezető első lépés: újra felfedezni magunkban az elveszettnek hitt gyermeket, gyermekit. Utána már csak el kell szánnunk magunkat arra, hogy meséljünk, a többi magától jön. Ha eldöntöttük, hogy szükségünk van nekünk és gyermekünknek egyaránt a mesére, akkor a következő lépés a megfelelő mese kiválasztása és a mesélés körülményeinek a megteremtése. Jó, ha a mesélés megszokássá válik, ha rituáléja lesz - minél többször ismétlődik, annál inkább várjuk.

Ez pedig már mind tanulható, fejleszthető, gazdagítható.

Az előadások tervezett menetrendje a következő:

Kapcsolattartó: Mennerné Papp Márta. Tel.: 06/70-317-2750

A MESE-EGYETEM ELŐADÓINAK RÖVID BEMUTATKOZÁSA, BEMUTATÁSA

BERG JUDIT: "Végzettségemre nézve magyar-angol-dráma szakos tanár vagyok (ELTE). 2005-ben jelent meg első könyvem, a Hisztimesék. Rumini c. regényem 2007-ben IBBY-díjat kapott. Négy gyermekem van. Könyveimről és egyéb munkáimról részletek: www.bergjudit.hu."

DR. BOLDIZSÁR ILDIKÓ. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett esztétika-magyar-népművelés szakon. Az egyetem után az Országos Széchényi Könyvtárban, majd a Pesti Szalon Kiadóban dolgozott szerkesztőként, 2000-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségének főszerkesztője lett, majd 2004-től a Magvető Kiadóban tölti be ezt a pozíciót. 1998-ban nyerte el a néprajztudomány kandidátusa fokozatot. Az értekezés könyv formájában két kiadásban is megjelent: Varázslás és fogyókúra - Mesék, mesemondók, motívumok (1997, 2003). Másik elméleti munkája a Mesepoétika című kötet, amely az Akadémiai Kiadónál jelent meg 2004-ben. Az e kötetben található összegyűjtött tanulmányok, cikkek, kritikák nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon is megteremtődjön és gyakorlattá váljon a gyermekkönyvkritika műfaja. Meseterapeutaként 1996-ban kezdett dolgozni, gyerekkórházakba járt mesét mondani a betegeknek, és eközben tett szert azokra a tapasztalatokra, amelyek gyógyító munkájában segítették.

DIENES ÉVA: "Már könyvtáros hallgatóként érdekelt a mese és a gyermekkönyvtári munka. Kucska Zsuzsánál tanulhattam a szakmáról, Nagy Attilánál az olvasói szokásokról és a problémákról, lehetőségekről. 2000 óta dolgozom a Sárkányos Gyerekkönyvtárban (Budapest, FSzEK), és az elsődleges cél a mai gyerekek olvasói attitűdjének megismerése, a gyerekek olvasóvá nevelése. Tagja vagyok a Hunrának, az IBBY-nek és más szakmai szervezeteknek, számos előadást tartottam a gyermekkönyvtári munkáról és annak lehetőségeiről."

GOMBOS PÉTER: "A Kaposvári Egyetem oktatója vagyok, fő tárgyam a gyermek- és ifjúsági irodalom. A magyar mellett tanító, hitoktató és kommunikáció szakos végzettségem van. Doktori fokozatot a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában szereztem 2009-ben, a magyar irodalom – különös hangsúllyal a magyar gyermekirodalom – utópiáit, disztópiát mutattam be monografikus igénnyel. Gyermek- és ifjúsági irodalommal 16 éve foglalkozom. Elsősorban a kortárs prózát kutatom, de többször publikáltam már líráról is. Fordításkötetem is jelent már meg, feleségemmel együtt magyar gyermekverseket fordítottam beás nyelvre. A Magyar Olvasástársaság alelnöke vagyok, az olvasóvá nevelés témája szívügyem."

HORVÁTHNÉ CSAPUCHA KLÁRA: "Vizuális szakértő vagyok, jelenleg óvónői és fejlesztőpedagógusi munkát végzek művészetterápiával, beszédfogyatékos gyerekekkel. Sok éve továbbképzek pedagógusokat, tanítom gyakorlatban a változatos ábrázolási technikákat és a gyermeki kreatív gondolkodási séma kialakításának lehetőségeit. Három könyvem, és számtalan cikkem jelent meg vizuális nevelés témában (Flaccus Kiadó, Óvónők Kincsestára). A Naphegy Könyvkiadó gyermekkönyveinek segítségével ajánlom a mese-ábrázolás-fejlesztés lehetőségeit szülőknek, nevelőknek."

HUNYADI ZSÓFIA: "1987. óta dolgozom a könyvszakmában, az ÁKV-nál, a Librinél és 6 éve a Bookline-nál. Édesanyám könyvtáros, a könyvek, gyerekkönyvek szeretetét tőle örököltem. Még egész kicsi voltam, amikor már nála vagy a szomszéd gyerekkönyvtárban ültem, és faltam a könyveket. Van egy 18 és egy 15 éves gyerkőcöm, nekik is sok könyvet kölcsönöztünk vagy vásároltunk. Ezek után egyértelmű volt a számomra, hogy a könyvesboltokban nagyrészt a gyerekrészlegen fogok dolgozni. A könyvek szeretetét és ismeretét leginkább a Mammut áruházban tudtam kamatoztatni, ahol egy nagyon jól kialakított gyereksarok van. Most a Bookline-ban a beszerzésen dolgozom, ahol tematika szerint vannak felosztva négyünk között a kiadók. Az én kiadóim nagyrészt gyerekkönyveket adnak ki. Amíg csak lehet, ezzel szeretnék foglalkozni a jövőben is, vagy legalábbis valami ilyesmivel."

KOVÁCS MARIANNA. "Kétkultúrájú, kétnyelvű, magyar-horvát származású ember vagyok. Zágrábban szláv nyelvészetet tanultam, az ELTE-én szerbhorvát nyelv és irodalom tanári szakon kaptam diplomát, gyermekkönyvtáros képzettségemet Jászberényben szereztem. Kisebbségi voltom számomra annyit jelent: két kultúrát kell szolgálnom, és kétszer annyit kell tennem, hogy önmagammal elégedett legyek. 23 éve dolgozom gyermekkönyvtárosként a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárban. Fejlesztő biblioterápia tanfolyamra jártam, itt ismerkedtem meg a meseterápiával, amely elindított a népmesék felé. 2005 óta irányításommal Százhalombattán a Magyar Népmese Napján évente 1000 gyerek és felnőtt vesz részt. 2007-ben elvégeztem a Hagyományok Háza „Hagyományos mesemondás” képzését, azóta foglalkozom a mesemondás taníthatóságával, kutatatom és mesélem a magyar és horvát népmeséket, mindkét nyelven. Jelenleg mint könyvtáros, a Magyar Olvasástársaság Tanácsának a tagja, mesemondó, azon dolgozom, hogy Százhalombatta a VI. Országos népmese konferencia méltó házigazdája legyen."

LACKFI JÁNOS: "1971-ben születtem Budapesten. Író, költő, műfordító, szerkesztő vagyok. Hét verseskötetem jelent meg, két kisregényem, egy regényem, húsz műfordításkötetem. Kilenc gyermekkönyvet publikáltam. 1996 óta tanítok a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jelenleg docensként. 1999-től Nagyvilág világirodalmi folyóirat szerkesztője, 2000 és 2005 között az azóta megszűnt dokk internetes irodalmi kikötő szerkesztője, 2003 óta a Műfordítók Egyesülete elnökségi tagja vagyok. Zsámbékon élek feleségemmel és öt gyermekemmel."

NAGY ATTILA. 1968, ELTE BTK pszichológus, 1975, ELTE BTK szociológus, Egyesült Izzó: üzempszichológus (1968. 07. 1. - 1969. 03. 9.) Országos Széchényi Könyvtár: olvasáskutató (1969. márc. 9. – 2007. 02. 28.) 1975 bölcsészdoktor, 1997 PhD. Több mint egy tucat könyv szerkesztője, társszerzője és szerzője, 250 cikk szerzője, kisebb tisztségei mellett az OSZK osztályvezetője (1986-2001), a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Elnökségének tagja (1986-1998), a Magyar Olvasástársaság alapító elnöke 1991, jelenleg tiszteletbeli elnöke. (3 gyermek édesapja, 5 unoka nagyapja.)

DR. POMPOR ZOLTÁN. 8 évig a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán tanított gyermekirodalmat, anyanyelvi tantárgy-pedagógiát. Doktori disszertációját Lázár Ervin prózaművészetéből írta. Az utóbbi években számos tanulmánya, recenziója jelent meg gyermekkönyvekről és az általános iskolai olvasóvá nevelésről. A Református Pedagógiai Intézet munkatársaként a Magyar Református Nevelés szerkesztője, rendszeresen tart előadásokat az anyanyelvi kompetencia fejlesztéséről. Jelenleg Németországban él feleségével és hatéves kisfiával.

SÁNDOR CSILLA MÁRIA: "A Csodaceruza folyóirat főszerkesztője vagyok, a gyermekirodalom, az olvasóvá nevelés kérdései, a gyermekkönyvkiadás áll az érdeklődésem középpontjában. Magyartanárok számára is szerkesztettem oktatási anyagokat, fontosnak tartom, hogy a pedagógusok tájékozottak legyenek a gyermekek olvasmányaival kapcsolatosan. Erdélyben születtem, figyelemmel kísérem az erdélyi gyermekirodalom alakulását is.Az illusztráció, a művészi illusztrációval létrehozott gyermekkönyvek világa lenyűgöz, szeretem gyűjteni a képeskönyveket."

SÜVEGES GERGŐ: "Szakma: A Duna Televízióban töltött két év után, 2001-ben kerültem a Magyar Televízióhoz. Néhány cím: Híradó, Ma reggel, Nap-kelte, A Nagy Könyv, országgyűlési és önkormányzati választási műsorok, szilveszteri és ünnepi adások. Rendszeresen publikálok az mtv weboldalán, a Family magazinban, az Új Ember hetilapban, szerkesztettem mesekönyv-sorozatot (Moha bácsi meséi), készítettem interjúkötetet (Thália és teológia); önálló kötetem Apa-kép-írás címmel jelent meg. Igyekszem ember, férj és apa lenni. Ha csak egy is sikerülne…"

MESE-EGYETEM 1. - Mi a mese?

2010-10-26 19:26

A tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár a TÁMOP-3.2.4. pályázat keretében 15 előadásból álló Mese-Egyetem sorozatot indított. A bevezető előadást Dr. Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának tanára, a Magyar Olvasás Társaság alelnöke tartotta 2010. október 14-én Mi a mese? Mi a műmese? címmel, közel húsz érdeklődő előtt. A hallgatóság főként szülőkből, pedagógusokból állt.

Dr. Gombos Péter 37 éves magyar szakos tanár, kommunikációs szakember a gyermekirodalom kutatója, a Csodaceruza folyóirat rendszeres szerzője, tanulmányozza a beás kultúrát is. Mesemondó tudását három kislányával közösen építi.

Az előadásból megtudhattuk, hogy a mesehallgatás eredetileg a felnőttek szórakozása volt. A mesemondók általában férfiak voltak, akik sajátos hanglejtéssel, hanghordozással szőtték a meséket, lehetőség szerint beleépítve a helyi közösség jellegzetességeit, saját élményeit is. A népmesék kultúrafüggők, így például egy litván mese fordulatait a magyar fül hiányosnak vagy csonkának érezheti.

A népmesét a romantika korában kezdték el gyűjteni, feltárni, rendszerezni. A gyűjtők, feldolgozók a népmeséket irodalmi nyelven fogalmazták újra, konfliktusait kidolgozták, a meséket és a bennük előforduló toposzokat tipizálták, ismétlődővé tették. Valamikor a Grimm testvérek és Andersen között született meg a műmese.

Gombos Péter bemutatta a mesetípusokat is: a tündérmeséket, az állatmeséket, a csalimeséket. Elmondta, hogy a modern mese a klasszikus mese elemeiből építkezik, de azokat szokatlan sorrendbe állítja. Az előadást népmesei, műmesei részletekkel is színesítette, megidézte Lázár Ervint; modern mese egyik példája pedig Galla Miklós meséje volt. Aesopus, La Fontaine, Romhányi, Hajnóczy Péter meséivel mutatta meg a mese saját korához való kapcsolódását. A közönségnek nagyon tetszett a mese személyigazolványáról (neve, szülei, lakcíme stb.) szóló rész is.

A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2010-ben indította el a TÁMOP-3.2.4. pályázati projektet, melynek célja az élethosszig tartó tanulás támogatása az olvasáskultúra és a könyvtárhasználók képzésének segítségével. A Mese-Egyetem a pályázat keretében a Könyvtár képzési programja, amellyel szülőket, szülői csoportokat, pedagógusokat és véleményformálókat szólít meg, hogy érvekkel, mintaadással és gyakorlatokkal segítsen a mesélőkedv megtalálásában. A programok a Mi a mese? kérdése után az alábbi kérdésekre keresnek választ, Ki meséljen? Mit meséljünk? Mikor meséljünk? Hogyan meséljünk?

Az előadássorozat 2010. november 18-án 17 órakor Kovács Mariann előadásával folytatódik, amely a mese esztétikájáról és etikájáról szól: Mitől szép a mese? Mi a szép a mesében és mi a jó? 2010 decemberében pedig Boldizsár Ildikótól a mese gyógyító erejéről hallhatunk.

A sorozat további előadásainak témáját és tervezett időpontját megtalálják a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár honlapján: www.mzsvktata.hu. További információt kaphatnak munkatársainktól a 34/380-281 telefonszámon illetve a konyvtar@mzsvktata.hu e-mail címen.

Márkus Gábor

Interjú a mesével – Gombos Péter ötlete nyomán

2010-10-26 19:26

A tatai Móricz Zsigmond Városi könyvtár 15 előadásból álló Mese-egyetem sorozatának első előadását hallgathatta meg az érdeklődő közönség október 14-én a Művelődési Ház Vízimalom termében.
Az előadó Gombos Péter főiskolai tanár, a Magyar Olvasás Társaság alelnöke volt.
A mese varázsával, a képzelet erejével indult az előadás.

Képzeletben egy okmányirodában voltunk, ahol megpróbáltuk kiállítani a Mese személyi igazolványát.
- Ki Ön? Mi a neve?
- Mese.
- Honnan származik? Hol született?
- Talán Indiában... Egyiptomban, még nem tudjuk pontosan.
- Mikor született?
- 3000 évvel ezelőtt, de lehet, hogy régebben. Kérem, ha lehet, így töltse ki az adatokat!
- Anyja neve?
- Ide inkább a következőt írjuk: Apja neve.
- Miért?
- Mert a férfiak meséltek réges - régen. Tetszik tudni a mesét szórakoztatásként mesélték felnőtteknek. A mesélő ismerte a közösségét, hiszen közülük való volt, és bele-bele szőtte meséjébe a közösség apró történéseit, amelyek mindig mókásak, csattanósak voltak.
- Családtagok, testvérek?
- Ide a mondókákat, mítoszokat és a legendákat írja be, legyen szíves. Biztosan ismeri a fabulákat, állatokról szóló rövid történeteket – Aesopus, Lafontaine. Nevelőszüleim a Grimm testvérek, akik mesét gyűjtöttek, írtak; Andersen, Hauff, Arany László, Lesznai Anna. Benedek nagyapót se hagyjuk ki a felsorolásból, aki a gyerekekhez fordult és kicsit becsapott bennünket. Az eredeti szókimondó történeteket átírta, kedves mesévé változtatta.
- Hohó, kérem! Most tulajdonképpen kinek kell kiállítanom a személyi igazolványt, mert már rengeteg nevet mondtak nekem!
- Kérem, a meséé lesz az igazolvány. Az előbb felsorolt írók éveken, évszázadokon, évezredeken keresztül örökítették át nekünk, a ma emberének a mesét.
- Jó-jó. Akkor már csak azt árulja el, hogy hol lakik?
- Mindenhol. Mindenkinél az egész világon.
- Egy kicsit pontosabban, ha lehet. Lakcíme?
- FÖLD.
- Akkor hát indul az okmánynyomtatás. Tessék, az igazolványa!

Köszönjük Gombos Péternek.
Kíváncsian várjuk a következő előadást, melyet Kovács Mariann november 18-án 17 órakor tart, a mese szépségéről.

Ekkor ismét beléphetünk a mese birodalmába.

Mennerné Papp

 

Tovább a képekhez >>

A program az "Olvasáskultúra és informálisképzés fejlesztése - könyvtárak az élethosszig tartó tanulásért Tata és környékén" című TÁMOP 3.2.4. jelű pályázat támogatásával valósult meg.