Könyves-szerda 2011. október 19.

2011-10-05 23:16

A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
olvasótermében.
Vendégünk:

TÓTH KRISZTINA

József Attila-díjas költő, publicista
2011. október 19-én, szerdán, 17 órakor.

Arendezvényvégéndedikálásraissorkerül!

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Amíg ember él a Földön, addig él az irodalom is

12011-09-15 9:34 PM

A tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban szeptember 14-én a Könyves Szerda vendége:   Bartis Attila József Attila díjas író, fotográfus.   Két világ között, az otthon és az itthon hívásában él Bartis Attila, a tatai  Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban tartott Könyves Szerda 2011. szeptember 14-i vendége. Erdélyből, Marosvásárhelyről, már szinte felnőtt fejjel érkezett Magyarországra s első regénye hamarosan megjelent.

(Irodalmár család sarja: édesapja, Bartis Ferenc, kiváló költő volt.) Ismert lett, de nem azért mert „dolgozott” érte. Az írásai magukért beszéltek, nem kellett önmenedzseléssel töltenie az időt. Nemcsak itthon, hanem az erdélyi részeken, sőt a Románia távolabbi területein élő, román anyanyelvű olvasóknál is visszhangra, megértésre találnak könyvei. Aki román fordításban olvassa, hasonló szemüvegen át nézi az eseményeket, s hasonlóan rezonál rájuk, mint a magyar olvasók. A közösen megélt történelem segít átlendülni a határokon. Írásait sok nyelvre lefordították világszerte. Munkái elhoztak számára több fontos díjat, kitüntetést. Ezek között is a legjelentősebb a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, melyet 2006-ban vehetett át. Ez az esztendő veszteséget is hozott számára: abban az évben veszítette el édesapját. Mai napig az esztendő egyik felét itthon tölti, míg a másik részében visszalátogat a szülőföldre megpihenni, élményeket gyűjteni. Prózája mellett jelentősek drámái is, Örkény István Drámaírói Ösztöndíjban is részesült. Talán legismertebb munkája a Nyugalom, melyből Alföldi Róbert 2008-ban filmet is készített, a regényből készült drámát pedig a Nemzeti Színház játszotta, Udvaros Dorottya főszereplésével. Most ismét egy regényen dolgozik, melyet remélhetőleg még ebben a szezonban sikerül befejeznie. Alkotói életének azonban az irodalom csak az egyik oldala. Irodalmi munkásságával egyenértékű alkotásokat hozott létre a fotóművészetben is. Sok kiállítása volt már itthon és külföldön, számtalan helyen. Magyarországon a Dorottya Galéria, vagy például a Mai Manó Ház adott otthont műveinek, külföldön többször látták vendégül Frankfurtban. Csöndet úgy című fotókötetében szinte elbeszélésfolyammá válnak a fekete-fehér fotográfiák, történetet mesélnek, egyetlen írott mondat nélkül. Különös, egyéni hangú alkotó, aki az este zárszavaként hitet tett az irodalom örök létjogosultsága mellett: „Mindegy, hogy mi a hordozója - pergamen, papír, vagy elektronikus rendszer -, a gondolat és a kifejezés vágya örök.”               Petrozsényi Eszter

Könyves-szerda extra, ezúttal a Várkanyar Kávézó teraszán

2011-07-18 6:15 PM

Fekete macska címmel, a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a Várkanyar Kávéház közös szervezésében.   Vendég: Karafiáth Orsolya, költő, publicista

Könyves- szerda extra, ezúttal a Várkanyar Kávézó teraszán   Kedves jelenséget, izgalmas egyéniséget láthattunk vendégül a Várkanyar Kávéházzal közösen rendezett Könyves-szerda keretében. A Móricz Zsigmond Városi könyvtár népszerű sorozatának 2011. július 13-i előadásán Karafiáth Orsolya volt a vendég.   Villódzó hangulatváltások, öngúny, a komolyságot tréfává átlibbentő kedves játékosság és mindemellett a látszólagos kitárulkozás mellett, a folyamatos rejtőzködés, igazi énjének szigorú védelme, eltitkolása jellemezte őt. Mesélt kisiskolás éveiről, már akkor is megmutatkozó rendkívül színes egyéniségéről és kapcsolat-igényéről. Rajongó típus volt, s az a mai napig is. A rajongása tárgyának választott személy útja, meghatározta az ő érdeklődési körét is. Így történhetett, hogy olyan sokfélét tanult és számtalan dologba belefogott, melyek mind formálták, alakították egyéniségét. Az írást korán kezdte, s mostani előadás során megmutatkozó ember játékosan vagány egyénisége szöges ellentétben áll a költővel magával és a megírt alkotásokkal. Versei a legjobb klasszikus hagyományokat folytatják és gondolati mélységük igazi nemes, értékes művekké emeli őket, nem szorulnak olcsó reklámra. A közönséget az első pillanatokban meghökkentette a leplezetlenül őszinte előadásmód és néha a tartalom kendőzetlensége, de pár perc után elfogadták a költőnő stílusát, s vele együtt kacagva-szórakozva utaztak élete eddigi állomásain át a máig. Az este végét - szokás szerint - dedikálás zárta és számos tatai lett gazdagabb egy-egy Karafiáth könyvvel.   A kávéház terasza zsúfolásig telt erre a kellemes estére és ez felvetette bennünk a gondolatot, hogy a könyvtár zárt, meleg olvasóterme helyett a nyári, kánikulai napokon célszerű lenne máskor is itt, szabad téren megrendezni a Könyves szerdákat. Petrozsényi Eszter   Tovább a képekhez >>

Gál Sándor író-olvasó találkozót tartott a tatai könyvtárban

2011-05-16 19:06

Május 11-én, egy kellemes estén vendégeskedett Gál Sándor, Felvidék irodalmának kimagasló egyénisége a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban, Tatán. Írásaiban jellemzően a kisebbségi sors ábrázolása jelenik meg, novellista, költő, lapkiadó és szerkesztő, publicista, számos díj birtokosa. Az este első felében verses áttekintést adott életéről, felolvasott korai műveiből, majd -időben egyre közelebb jutva a mához-, a legfrissebb termésből is válogatott.

Ebben a hónapban, a Hitel című irodalmi lapban jelent meg az a vers, melyet zárszóként idézett, s amely összegzése az életműnek. Indulásuk éveiben a magyarországi kortárs költők szolgáltak irányfényként a határon túli magyar alkotóknak, s szomorúan állapították meg: mennyivel előbbre tartanak az anyaországiak. Ezt a hatalmas lemaradást kellett behozniuk és felvirágoztatni, európai-rangúvá emelni a munkásságukat. Gigászi feladat hárult az alkotókra és felelősség az anyanyelv, a testvérek iránt. Szinte előtanulmány nélkül, hályogkovács módjára vágtak bele hajdan a lapszerkesztésbe, s létrehozták a Hét című Kassán megjelenő lapot, mely sokáig hangadója volt a szlovákiai magyar nyelvű irodalomnak. Sok alkotótárs már nem él az induló nemzedékből, de emléküket őrzik a könyveik s a róluk szóló művek. Az este zárásaként a közönség faggatta az írót, személyes benyomásairól, előadó-útjairól, s terveiről. Immár hagyományosan, dedikálással ért véget az este, ahonnan író és közönség egyaránt szép emlékkel távozott.   Petrozsényi Eszter

Könyves-szerda 2011. április 06. - Buda Ferenccel

2011-04-13 9:13

Messziről, a Tisza partjáról érkezett vendéget, Buda Ferencet, köszönthettünk a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban a Könyves szerda újabb rendezvényén, április 6-án. Amilyen messziről érkezett, olyan közel került a nézők szívéhez, érzelmeihez. A műsor egy verssel kezdődött, Rigó Balázs előadásában. A fiatal előadó olyan hévvel és átéléssel mondta a verset, hogy a költő szemébe is könnyeket csalt az ihletett tolmácsolás.

A továbbiakban a gyermekkorról, a pályakezdés szépségeiről, nehézségeiről esett szó, közben a vendég egy-egy vers felolvasásával fűszerezte a beszélgetést, majd az élet személyesebb történéseiről a családról és a barátok fontos, példaadó szerepéről esett szó. A közben felidézett     versek egyre jobban elénk tárták szerzőjük emberi tartását, az utódokat féltő gondolatait és mélységes emberszeretetét. Nagy tudású, igen művelt költőt, igényes alkotót hallgathattunk. A feltett kérdések nyomán kibontakozó pályakép jellemzően XX. századi és jellegzetesen magyar. Az '56-os forradalom utáni megtorlás (börtön) csak érettebbé, megfontoltabbá tette gondolkodását. A fizikai munkában töltött évek nemcsak a testet, de a lelket is erősebbé formálták. Tanított is, s azokra az évekre is szeretettel emlékszik. A Holnap Kiadóban végzett munkáját most, a nyugdíjas éveiben sem adta fel, és szívesen jár író-olvasó találkozókra az ország minden részébe. Sokszor vesz részt szavalóversenyeken, mint zsűritag. A kapott kitüntetéseket, díjakat örömmel nyugtázta mindig, de nem szédült meg ezektől, ugyanolyan egyszerű, szerény maradt, mint volt indulásakor és nem fukarkodik a pályakezdők támogatásával sem. Mikor a közönségből az a kérdés érkezett: „a fiatal nemzedéknek mit üzen”, szinte könnybe lábadt szemmel mondta: „féltem őket, és ha tehetem, segítek, amennyit bírok”. A vallásosságról, Istenhez fűződő kapcsolatáról szóló kérdésre két vers felolvasásával válaszolt. Az ekkor elhangzott sorok mély megrendülést váltottak ki a közönségből, s ennél szebb szavakat, keresve sem lehetett volna találni az est méltó befejezéséhez.                                                                                                             Petrozsényi Eszter tovább a képekhez

Könyves-szerda 2011. március 09. - Szentmihályi Szabó Péter

2011-03-17 23:27

2011-02-13 00:18

Lackfi János estje tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban

Bravúros nyelv-zsonglőrt hallgatott a közönség a Könyves Szerda 2011.február 9-i előadásán, Lackfi János költő, műfordító, drámaíró és egyetemi tanár személyében, a tatai városi könyvtárban. Elsőként a magyar nyelv jellegzetes sajátosságáról, a ritmikus beszédről szólt, melyet valamennyien látunk-használunk, nem is tudatosan, észrevétlenül, ösztönösen. Szellemes példákkal idézte a naponta szemünkbe ötlő feliratok sokaságát, melyek veretes költői metrumban íródtak -  minden szándékosság nélkül.

A hallgatóságot nemegyszer hangos kacagásra késztették az elhangzottak. Oktatói munkásságából a kreatív írás tanítását idézte, mely más országokban már elfogadott, nálunk néhány éve kezdődött csupán. A régi költők alkotásai nyomán szellemes átiratokat, vagy pontosabban „átfordításokat” olvasott fel, melyeknek stílusa talán Karinthy: Így írtok ti című művével rokonítható és a mai olvasót elvezeti azokhoz a klasszikusokhoz, akiket esetleg eddig nem vett kézbe. Most viszont, az átirat nyomán, kezdi érdekelni az eredeti mű, s így közvetve, ráirányítja a figyelmet az elődök munkáira. Az idézett művek olyan formai bravúrral íródtak, melyet talán csak Weöres Sándor formai játékosságához lehet rokonítani.
A világháló segítségével létrehozta a Vers-gyárat, mely nyilvános fórum, bárki beírhatja az ő általa látott, hallott, vagy tapasztalt eseményt, s a költő ezeket a napi történéseket aztán versbe szedi.
Egyetemi katedrához és hallgatósághoz szokott előadóként nem szorult kérdések mankójára, hanem egyvégtében szóval tartotta a nézőket, sőt szinte folyamatosan nevetésre ingerelte őket. De a formaművész álarca alatt ott van az empatikus ember is, aki értőn rá tud hangolódni más emberek érzelmeire, gondolataira. Ezt bizonyítja sokszínű, jelentős fordítói munkássága, s az ezekért kapott rangos kitüntetések, díjak. Drámaírással is foglalkozott az elmúlt néhány évben, szép sikerrel: díjakat aratva ezen a területen is. Nem csak felnőttek számára alkot, talán saját népes családja ihletésére, számos gyerekkönyvet is közreadott és zeneszerző barátai segítségével, megzenésített versekből is publikált már CD-t. Összegezve az este élményeit: sokszínű, érdekes és sok nevetést kiváltó előadásnak voltunk részesei, s kívánjuk a szerzőnek: még sok ilyen estével ajándékozzon meg bennünket!

Petrozsényi Eszter

tovább a képekhez

Költészet a télben

2011. január 12-én a Könyves szerda újabb előadására került sok könyvtárunkban. A meghívottak helyi alkotók voltak Rigó József  költő és barátja Kontra Attila, aki szintén ezt a mesterséget műveli, bár még csak rövid ideje. Sokan voltak kíváncsiak  rájuk s ez bizonyította, hogy nemcsak a "messziről jött" előadók tarthatnak nagy érdeklődésre számot az ilyen rendezvényeken.

  Az este első hangütéseként Rigó József felovasott egy költeményt, mely szinte ars poeticának mondható, majd két gyönyörű cigánydal következett, előadói Szegvári Ildikó és Rigó Júlia, a költő felesége és lánya voltak.

Ezt követően Kontra Attila beszélt kettejük találkozásáról és irodalmi barátságuk kezdeteiről, s rögtön el is hangzott kettő az ő verseiből is. Visszatérvén Rigó József munkáihoz, lánya Júlia vette kezébe édesapja első kötetét, s abból idézett számos szép költeményt. A versekben a nyíltan vállalt cigány-sors, a mindennapok fájdalmai, a család az élet apró tényezői és nagy dolgai mind-mind helyet kaptak. A tömörítés mesteri példáit láthattuk és meglepő, fanyar humorral átszőtt, az öngúny fegyverét felvillantó, személyes hangvételű versek is felhangzottak.

A költemények elhangzása után gyermekkoráról, tanulóéveről és példaképeiről beszélt a költő, majd ismét barátja, Kontra Attila kapott szót, aki felidézte indulását , kedves-kedvenc költőit. Ezután Rigó József maga olvasta fel legfontosabbnak tartott verseit a második kötetéből és a legújabb szerzeményeiből is válogatott, melyeknek színvonala, érettsége méltó egy újabb kötet megjelenésére. Az este méltó hangulati zárásaként hangzott el a Gyertya Dédiért című gyönyörű emlékvers Petrozsényi Eszter tolmácsolásában.

Tovább a képekhez >>

Ünnep a Könyves-szerdán

2010-12-09 21:24

Váratlanul gyönyörű karácsonyi ajándék érkezett az Móricz Zsigmond Városi Könyvtárba december 8-án. Erdélyből érkezett a havasok lábától, s hozta el az ottani tájak varázsát és az ottani költők üzenetét. Lővey Lilla, aki Szovátáról származik, élete küldetésének tartja az otthoni táj és az erdélyi emberek megismertetését az ország más tájain élőkkel. Az Erdélyi-Székelyföld könyvsorozat szerzői immár harmincadik kötetükkel örvendeztetik meg hallgatóikat.

Váradi Péter Pál csodálatos fotói és a Lővey Lilla által nemcsak értelemmel, hanem mély érzelemmel válogatott versek, melyek a képek között kapnak helyet, együttesen igazi művész élményben részesítik az olvasót. De ha csak ennyi lett volna az est, akkor nem sokban különbözne a többi könyves rendezvénytől. Lővey Lilla azonban olyan összekötő szöveget illesztett az elhangzó prózai és verses megszólalások közé, amely a személyes érzelmek mély kifejezője volt, s őszinteségével rabul ejtette a nézőket. Az irodalmi részletek tolmácsolója, Soós Andrea előadóművész, sötét tónusú hangjával és drámai erejű előadásmódjával lenyűgözte a hallgatóságot. Tamási Áron életét idézték az irodalmi részletek, s ha eddig „csak” ismertük és szerettük Tamásit, ezen az estén lélekben testvérünkké is vált, ahogyan az általa ábrázolt székely emberek is. A záró Dsida vers, a Psalmus Hungaricus, az est megkoronázásaként sokak szemébe csalt könnyeket.
A szebbnél szebb fotók, melyeket Váradi Péter Pál vetített az előadás közben, mind megtalálhatók a mostani kiadványokban, így nem csoda, hogy az előadás végén jóformán nem maradt  megvásárolható könyv a szerzők asztalán. Megrendítően szép, igazi ünnepet előkészítő, sokáig emlékezetes estét láthatott Tata és környékének közönsége.

Petrozsényi Eszter

Tovább a képekhez
                                                                                    

V. Kulcsár Ildikó volt könyvtárunk vendége

2010-11-13 12:58

Amikor 2009 tavaszán a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban járt V. Kulcsár Ildikó, a Nők Lapja újságírója, megígérte, hogy a következő könyve megjelenésekor okvetlenül ellátogat újra hozzánk. Az ígéret szép szó…November 10-én a könyvtár olvasóterme zsúfolásig megtelt a plakáton ígért "Egy korty derű"-re várakozókkal.

A vendég nem is okozott csalódást: a tőle megszokott energikus előadásmódban, magával ragadó stílussal ecsetelte az újságírói pályája során előforduló eseteket, melyek mind-mind a nő és a férfi kapcsolatának ezer színű változatáról szóltak.

Moly Mari esetével kezdődött az este, aki egy mindennapi családnál él egy szekrényben. A szerző az egyszerű ételmoly esetével tökéletesen ábrázolta egy mai család mindennapjait. Az igazi értékek fontosságát tanította meg a kis pille sorsával és a többi kaleidoszkóp-szerűen villódzó írással. Humor, életbölcsesség keveréke volt minden írás. Alapvetően fontos, hogy a művek, bár női szemszögből láttatják a világot, soha nem a női felsőbbrendűséget hirdetik, hanem okosan szembesítenek bennünket hibáinkkal, legyen szó akár férfiról, akár nőről. S teszi ezt olyan szeretetteljes kedvességgel és öngúnnyal, hogy egy-egy cikk elolvasása után már nincs is kedvünk tovább neheztelni a másik félre, haragot tartani, vagy akár bosszankodni. Apró eseményeket rögzít írásaiban, de ezek, mint cseppben a tenger, tükrözik a nagyobb egész minden jellemzőjét.

Az írások előadásában Petrozsényi Eszter volt segítségére, aki gyakorlott előadóként kivívta a szerző elismerését.

Az est végén a nézők hosszú sorban várakoztak nemcsak a dedikálásra, hanem azokra a személyre szóló kedves szavakra is, mellyel mindenkit külön-külön is megajándékozott az írónő.

Petrozsényi Eszter

tovább a képekhez >>

2010. október 13. 17 óra

2010-10-0 22:32

2010. október 13-án 17 órakor vendégünk Schäffer Erzsébet, író, újságíró a Nők Lapja munkatársa.
A program helyszíne: Művelődési Ház Vízimalom terme.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

	2010-10-14 13:38
	Egyszer volt – hol nem volt...   Schäffer Erzsébet mesélt a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár vendégeinek október 13-án, szerdán, a mindennapok apró, észrevehetetlen rezdüléseiről, melyek mindenkivel megeshetnek, s olyan finom belső hullámokat vetnek, hogy csak az avatott lélek érzékeli és veti papírra őket. Mikor azonban olvashatjuk ezeket
a valóságban is megélt epizódokat, valamennyien ráismerünk a jelenségekre és a felfedezés örömét érezzük: ez velem is így történt meg!... ezt már én is átéltem, csak kimondani, megfogalmazni nem tudom...
	Tovább >>

2010. szeptember 15. 17 óra

2010. szeptember 15-én 17 órakor Horváthné Ékesi Gabriella a Kuny Domokos Múzeum munkatársa és Kövesdi Mónika művészettörténész tartott előadást a könyvtárban.

Részletek >>

Könyves-szerda

Klasszikus hagyományt folytat a Könyves-szerda, ám mégis más, mint az eddig megszokott író-olvasó találkozók.

Más annyiban, hogy a tatai közönség új csoportjait is megszólítjuk, másrészt pedig olyan előadókat hívunk meg, akiket eddig csak szerettünk volna, de nem volt rá mód. Részben azért, mert az anyagi eszközök nem tették lehetővé, részben pedig azért, mert tőlünk (térben) messzebb élnek. Havi rendszerességgel, a hónap első felének egyik szerdáján rendezzük a találkozókat, általában délután öt órakor.

Az a meggyőződés vezérel bennünket, hogy az alkotói személyiség varázsa más benyomást gyakorol a hallgatóra, mélyebben érinti és hosszabb távra kihat, mintha csupán a művet, a könyvet forgatná. A személyes találkozókon olyan emberi háttér információkhoz juthat magáról a szerzőről, a művek keletkezéséről, melyek egyébként rejtve maradnának előtte.
Az író-olvasó találkozók tervezett menetrendje a következő:

2011.

2012.

*2012. január:

A 2011 szeptemberében roma fiatalok számára meghirdetett irodalmi pályázat díjnyertes alkotásainak díjkiosztó ünnepsége, a legjobb alkotásokat meghallgathatja a közönség, a szerzők vagy talán az Oroszlánkarom fiatal tehetségeinek előadásában.

A könyves szerda kislexikona

Kapcsolattartó: Petrozsényi Eszter. Tel.: 34/380-281.

A Könyves Szerda kislexikona

Balla Zsófia (*1949, Kolozsvár) Magyar irodalmi-díjas költő. Szülővárosában a Zenelíceumban érettségizett 1972-ben, majd a helybeli zeneakadémia tanári szakán végzett. A Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásánál dolgozott zenei szerkesztőként. 1994-ig különböző romániai magyar lapoknál dolgozott, mint például az Előre; Családi Tükör; A hét. 1993 óta Budapesten él. Néhány műve: A dolgok emlékezete, Apokrif ének; Hóka fóka fióka, Ahogyan élsz; Triangulum; A harmadik történet.

Bartis Attila (*Marosvásárhely, 1968.) Márai-díjas, Örkény-díjas, József Attila-díjas író, fotóművész. Családjával 16 évesen költözött Magyarországra, mikor édesapját, Bartis Ferenc költőt megfosztották román állampolgárságától. Írói, drámaírói és publicisztikai munkássága mellett fotóművészként is jelentős. Néhány műve: A séta; Kéklő pára; A nyugalom (ebből dráma és film is készült). Tárcái gyűjteményes kötete: A Lázár apokrifek.

Buda Ferenc (*Debrecen, 1936). Kossuth- és Kölcsey-díjas költő, műfordító. Egyetemi tanulmányai és 1956-os versei miatti bebörtönzése után Kecskeméten tanított. Szűkszavú költő, kötetei ritkásan jelentek meg. Legelső, a Füvek példája című kötete 1963-ban, a nevezetes Ébresszen aranysíp című 1970-ben, az Árapály című pedig 2005-ben látott napvilágot. 1986 óta a Forrás folyóirat főmunkatársa. Műfordítói tevékenysége is jelentős. Többek között baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt fordításai ismeretesek. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, az Írószövetség Duna–Tisza közi csoportjának titkára. Erőteljes hangú versei a mai magyar élet tükörképei. Tiszakécskén él.

Fejős Éva magyar író, újságíró. Első könyvét nyolcévesen írta. Holtodiglan című krimije 1999-ben jelent meg. Készített mini krimiket, egészségügyi cikkeket, írt egy huszonkét részes „segítő” tévéfilmsorozatot a házi betegápolásról. 2001 óta a Nők Lapja újságírója. 2003-ban Minőségi Újságírásért Díjat kapott. Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb írónője hazánkban. Széles rétegek olvassák szórakoztató, ugyanakkor remek humorral átszőtt, izgalmasan sodró lendületű könyveit. Sikerkönyvei – Bangkok, tranzit; Hotel Bali; Csajok; Eper Reggelire; A mexikói – rendszeresen szerepelnek a bestseller-listákon.

Gál Sándor (*Búcs, 1937). A szlovákiai magyar irodalom egyik meghatározó egyénisége. 1971-től a Hét riportere, 1992-től a Keleti Napló főszerkesztője, 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, A Tokaji Írótábor Kuratóriumának évekig pedig elnöke volt. Elnyerte a Magyar Köztársasági Elnöki Aranyérmet, Pulitzer-életműdíjas. Munkái nemcsak odahaza, hanem nálunk is ismertek sokrétűen ábrázolják a magyarok életét a határ túloldalán. Néhány műve: Arc nélküli szobrok; Az Éden és a Golgota között; Új végtelen; A megérintett; Csikótánc; Mélyutak (szociográfia); Nagyida 750 (falumonográfia); Esték és hajnalok (vadászélmények); A rák évada. Egybegyűjtött művei 8 kötetben.

Grecsó Krisztián (*Szegvár, 1976) a József Attila-díjas író, drámaíró, publicista, a mai fiatal nemzedék prominens tagja, friss hangú erős egyénisége a kortárs irodalomnak. Vers, regény, dráma, filmforgatókönyv: egyik sem idegen tőle. Csongrádon érettségizett, majd Békéscsabán és Szegeden tanult. Szerkesztő a Bárka majd a Nők Lapja folyóiratoknál, az Élet és Irodalom munkatársa. Néhány műve: Pletykaanyu (novelláskötet); Isten hozott; Tánciskola; Hasutasok; Megy a gőzös; Cigányok.

Karafiáth Orsolya (*Budapest, 1976) költő, fordító, publicista, énekesnő.
Az ELTE bölcsészkarán könyvtár és észt szakon, majd magyar–könyvtár tanárszakon tanult. Rendezvényszervező, szerkesztő, újságíróként működött, publikált a Könyvhét, litera.hu, a Magyar Könyvgyűjtő és az Elle hasábjain. Rendszeresen publikál irodalmi lapokban. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt tulajdonosa. Egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a fiatal olvasók körében, de nemcsak az ő szerzőjük, minden nyitott szívű ember szívesen forgatja írásait. Kötetei: Lotte Lenya titkos éneke, Café X, A Maffia-klub, Cigánykártya.

Rigó József, költő. (*Tata, 1965). Gyermekkorát Kömlődön töltötte, iskoláit Tatán végezte. 1983-ban tűnt föl a diákköltők sárvári seregszemléjén. 1986-ban szerzője volt a Kötet nélkül c. antológiának. rendszeresen publikál az Új Forrás című folyóiratban. Első önálló

verseskötete az 1993-as Sziromnyi volt, ugyancsak Tatabányán. További fontos műve a Zárlatába a szívverésnek (2002.) Lírájából jól látszik a megküzdött sors, mint ihlető forrás, életrajzi és művészi háttér. Cigány költő, egyértelmű, hogy vállalja sorsát és övéit. A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár által 2011-ben roma fiatalok számára kiírásra kerülő irodalmi pályázat fővédnöke lesz.

Szabó T. Anna (*Kolozsvár, 1972) József Attila-díjas és Vackor-díjas költő, irodalomtörténész, író, műfordító. 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra. A gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1991-től az magyar-angol szakos hallgatója, 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát. Jelenleg Budapesten él férjével, és két gyermekükkel. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi- és havilapban, különféle antológiákban rendszeresen közöl verseket, esszéket, novellákat. Első kötete 1995-ben jelent meg. Néhány műve: A madárlépte hó; Nehézkedés; Fény; Rögzített mozgás; Elhagy. Társzerzőkkel közösen írt gyermekvers-kötetei a Formák a tubusból és a Kerge ABC.

Szentmihályi Szabó Péter (*Budapest, 1945).József Attila- és Kölcsey-díjas író. Az ELTE elvégzése után szerkesztőként és tanárként dolgozott, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen angol irodalomtörténetet oktat. Több mint 50 kötete jelent meg, versek, novellák, történelmi és társadalmi regények, tudományos-fantasztikus művek, szatírák és tanulmányok. Rendszeresen publikál pl. a Magyar Hírlap, a Keresztény Élet, a Demokrata hasábjain, médiaszereplő. Néhány műve: A Robinson írója, Daniel Defoe élete; Avarok gyűrűje; Édua és Kun László; A sebezhetetlen, A falak düledeznek; Politikai ábécé; Nostradamus Hungaricus, 66 Új mini sci-fi.

Tóth Krisztina (*Budapest, 1967). József Attila-díjas, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjas költő, író, újságíró. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskolában szobrász szakon, majd az ELTE bölcsész karán, magyar-történelem szakon kezdte meg tanulmányait. Ösztöndíjas Párizsban, a Francia Intézet munkatársa. Ólomüveg-készítéssel és -restaurálással is foglalkozik. Kisfia, Marcell (gyermekverseinek ihletője) 1998-ban született. 2005 óta vezet szemináriumokat a JAK Irodalmi Egyesület prózaírói, költői, műfordítói és kritikaírói kurzusain. Néhány műve: Őszi kabátlobogás; Fény, viszony (Csortos Szabó Sándor fotóival); Vonalkód; Hazaviszlek, jó?; Síró ponyva; Állatságok; Magas labda; A Londoni Mackó c. gyerekverskötet Az év könyve díjat nyert 2003-ban. Az Irodalmi ikerkönyvek tankönyvsorozat társszerkesztője.

Vári Fábián László (*Tiszaújlak – Kárpátalja, 1951.) József Attila-díjas, Balassi karddal kitüntetett költő. Iskoláit Tiszaújlakon, Nagyszőlősön és Ungváron végezte. Mezőváron és Beregszászon tanított. A Magyar Írószövetségnek 2007-től elnökségi tagja. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának és az Együtt című folyóirat szerkesztőbizottságának az elnöke. Költészete népi gyökerű elkötelezett, nemzeti elkötelezettségű Folkloristaként rendszeresen kutatta a kárpátaljai magyar népballadákat, ruszin népballadákat is fordít. Néhány műve: A madárrá változott leány; Harminchárom év;Fecskehajtó idő.

A program az "Olvasáskultúra és informálisképzés fejlesztése - könyvtárak az élethosszig tartó tanulásért Tata és környékén" című TÁMOP 3.2.4. jelű pályázat támogatásával valósult meg.