|
április 2. - a gyermekkönyvek nemzetközi napja
A gyermekkönyvek nemzetközi napját Andersen születésnapján tartják szerte a világon. Célja, hogy megismertessék és megszerettessék a gyermekekkel a könyveket és az olvasást. április 11. - a költészet napja
József Attila születésnapján (1905. április 11.) ünnepeljük a magyar költészet napját.
április 12. - az űrhajózás napja1961. április 12-én állították Föld körüli pályára a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin őrnaggyal.
április 12 - 13. - Húsvét
Nagyböjt - hamvazószerdától Húsvétig terjedő 40 napos időszak. Tilos volt ilyenkor a mulatozás, a lakodalmak. A nagyböjtöt Jézus negyven napi szenvedésének emlékére tartják. Húsvét előtti utolsó hét a virághét, mely virágvasárnappal zárult. Utolsó hete pedig nagyhét. A nagyböjtöt eleinte csak pénteken és szombaton tartották, később Húsvét előtti egész héten. A hamvazószerdától tartól böjtöt Orbán pápa vezette be. Böjt idején gyümölcsből és zöldségből készült leveket, kenyeret, szárított zöldségeket esetleg halat fogyasztottak.
A virágvasárnap előtti hetet sokfelé virághétnek nevezték, ezen a héten kellett virágmagvakat vetni, virágokat ültetni. Virágvasárnap tartotta az egyház a barkaszentelést az állatok és termés védelmére. Sokfelé azonban tilos volt a barkát a házba bevinni.
Nagyhét a nagyböjt utolsó hete, három jeles napja van: nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok és nagyszombatig nem szólalnak meg.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, mély gyász és böjt ideje. Tilos volt ezen a napon minden állattartással, mezőgazdasággal kapcsolatos munka. Ezen a napon nem sütöttek kenyeret, nem fontak, nem szőttek, nem volt szabad mosni. Szokás volt viszont a nagypénteki "aranyos vízben" megmosakodni, megfürdetni az állatokat. Nagyszombat a tavasz jövetele. A tavaszi nagytakarítás a néphitben a nagyhéthez kötődik. Nagyszombaton véget ért a böjt. Ezen a napon történt a keresztelővíz szentelése is.
Húsvét vasárnap a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtöltét követő első vasárnap. Húsvét Jézus feltámadásának ünnepe. Magyar nevét - húsvét - a böjt elmúlásának, a húsos ételek tilalmának lejártáról kapta. Ezen a napon tiltották a munkát. Szokás volt a vízbe a piros tojást tenni, és az egész családnak abból mosakodni, hogy egészségesek legyenek. A húsvéti nyúl számára a gyermekek fészket készítettek, hogy abba rakja tojásait. Ekkor rendezhettek először bálokat és megkezdődött a lakodalmas időszak is. Étkezési szokások közül kiemelendő a bárány, (Jézus jelképe), a tojás - az újjá születő élet jelképe. Húsvét hétfőn általános ismert a húsvéti locsolkodás. A lányokat a kúthoz hurcolták a legények és egész vödör vízzel locsolták le, hogy szépek legyenek. A lányok igyekeztek elbújni a locsolkodás elől. A locsolkodók festett tojást kaptak.
Fehérvasárnap - húsvétot követő vasárnap. Szertartásos barátságkötés napja volt, melyet ajándékküldéssel kötöttek egybe - komatál. Akik komák lettek, azok egy életen át összetartottak. A komatálat lányok készítették különböző ételekből - kalács, sonka, hímes tojás. A komatálat egy kisebb leánnyal küldték, ha a tál vivőjét leültették, megkínálták, a komatálat megrakva küldték vissza, a komaság létrejött. A komaságot felbontani nem volt szokás, de ha mégis sor került a kapcsolat véglegesen felbomlott.
április 22. - a Föld napjaKörnyezetvédelmi ünnep, célja, hogy felhívják a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
április 24. - Szent György napjaSzent György a legenda szerint legyőzte a sárkányt és kiszabadította a királylányt fogságából. Ezért lett a katonák, lovagok, patrónusa. A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavaszt.
április 25. - Márk napjaA búzaszentelés ideje, ez a szokás a római korra nyúlik vissza. A néphit a szentelt búzának gyógyító, bajűző erőt tulajdonított.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Készült 2007-ben. © Agostyán Faluház és Könyvtár | Impresszum |