Nyitva tartás
Hétfő:
17:30 - 19:30
Szerda:
07:30 - 19:30
Péntek:
17:30 - 19:30

 

 

 

Agostyán Könyvtár kiállíás

Címünk:

2835 Tata-Agostyán,

Kossuth u. 31.

telefon: 06/30/691-0042

e-mail:

konyvtaragost@pr.hu

Tata-Agostyán  
 
A tündérek

 

Élt egyszer egy özvegyasszony, akinek volt két leánya. Az idősebbik annyira hasonlított rá kívül-belül, hogy aki ránézett, azt hitte, nem is őt, hanem az anyját látja maga előtt. Anyja is leánya is olyan gőgösek és olyan szívtelenek voltak, hogy nem lehetett megférni velük. A fiatalabbik, aki meg apja élő képmása volt, éppoly szelíd, mint becsületes, egyben a legszebb leánynak is számított a földkerekségen. Mindenki szereti hasonmását; az anya is bolondult az idősebbik leányért, de a kisebbet nem szívlelhette. A konyhában kellett ennie és dolgoznia szakadásig.

 

Sok egyéb munka mellett szegény kisleánynak naponta kétszer vízért is kellett járnia, jó fél mérföldnyire a háztól, s egy teli nagy korsóval cipelni haza mindannyiszor. Egyszer épp a kútnál volt, mikor odajött hozzá egy szegényasszony, s könyörgött, hadd ihasson a korsajából.

- Szívesen, nénike! - mondta a szép lány. Kiöblítette a korsóját, megmerítette a forrás legeslegtisztább helyén, s odatartotta eléje, hogy könnyebben olthassa szomját.

 

A jó asszony miután ivott, így szólott a kislányhoz:

- Te olyan szép vagy, jó és illedelmes, hogy mindenképp adnom kell néked valamilyen ajándékot. (Mivel ő tündér volt, s szegény parasztasszonnyá változott, csakhogy próbára tegye a kisleány jószívűségét.) Azt adom neked ajándékul - folytatta a beszédet a tündér -, hogy minden szónál, amit kimondasz, egy virág vagy egy drágakő hulljon majd ki az ajkaid közül.

 

Mikor a kisleány hazatért, anyja nagyon megszidta, mért maradt olyan soká a forrásnál.

- Bocsáss meg, anyám - mondta szegény kislány -, hogy ennyire elkéstem.

S ahogy kimondta ezt a pár szót, két rózsaszál, két gyöngyszem és két nagy gyémánt hullt ki a száján.

- No nézd csak - csodálkozott az anyja -, mintha csak gyöngyök meg gyémántok jönnének ki a szádból! Hogyan történt ez, kislányom? (Most történt vele először, hogy kislánynak szólította.)

S szegény kislány elmondott mindent, egyenesen, őszintén, s közben egész kis gyémánthalom kerekedett előtte.

 

- Nohát - mondta az anyja -, el kell hogy küldjem a leányomat. Gyere Terka, nézz ide, mi jön ki a húgod száján, ha beszél; nem akarnál te is ilyen ajándékban részesülni? Csak el kell menned a forráshoz vízért, s ha jön egy szegényasszony, és inni kér, adj neki jó szívvel.

- No, hiszen még csak az kéne! - felelte gorombán a nagyobbik lány. - Hogy én menjek a forráshoz!

- Azt akarom, igenis, hogy elmenj! - ripakodott rá az anyja - mégpedig azonnal!

 

Így hát el is ment nagy morogva. A legszebb ezüstkancsót vitte, amit a házban találhatott. Oda sem ért még a forráshoz, mikor egy gyönyörű ruház szép hölgy jött feléje az erdő felől, s inni kért tőle a kancsóból. Ugyanaz a tündér volt, aki a húgának is megjelent, de most egy hercegnő formáját és ruháját vette fel, hogy lássa, mire nem képes a lány szívtelensége.

- Mit gondolsz, talán azért jöttem - mondta neki gőgös csúfság -, hogy éppen neked adjak inni? Hoztam ugyan egy ezüstkancsót, csakhogy nem ám őnagyságának! Azt tartom, hogy aki szomjas, igyon a tenyeréből, ott a forrás!

- Ejnye, milyen szívtelen vagy - szidta a tündér, de nem haragosan. - Nohát, mert ilyen goromba voltál, azt adom neked ajándékul, hogy minden szónál, amit kimondasz, kígyó vagy varangyos béka ugorjon ki az ajkaid közül.

 

Amint meglátta az anyja, azonnal odakiáltott neki:

- No lányom, mit történt veled?

- Hogy mi történt, anyám? - felelte a csúfság, két viperát és két varangyot okádva ki a szájából.

- Úristen! - kiáltott fel az anyja - mit látok? Ennek a húgod az oka: no de majd meg is fizet érte!

Azzal szaladt, hogy megverje. A szegény lány elmenekült, s elbujdosott a közeli erdőbe.

 

Ott találta a király fia, aki épp arrafelé vadászott. Látta, milyen nagyon szép, s mindjárt megkérdezte tőle, mit csinál ott egyedül és miért sír olyan keservesen.

- Óh uram, ha hiszi, ha nem, anyám üldözött el hazulról.

A királyfi látta ám, hogy öt-hat igazgyöngy meg gyémánt esik ki a lány szájából, és megkérte, mondja el, hogyan tett szert ilyen adományra. A kislány elmesélte néki a tündérrel való kalandját.

A királyfi beleszeretett, és úgy találta, hogy egy ilyen képesség sokkal, de sokkal többet ér, mint a lány egész hozománya;elvezette hát királyatyja szépséges palotájába, ahol aztán hamarosan feleségül is vette.

 

A mi a lány nénjét illet, olyan utálatos lett, hogy tulajdon édesanyja űzte őt el hazulról. S a szerencsétlen, miután még sokáig bolyongott, de nem talált senkit sem, aki befogadta volna, végül is egy erdő szélén adta ki siralmas lelkét.

Készült 2007-ben. © Agostyán Faluház és Könyvtár | Impresszum